Szerző:

A tudomány megrendelői – Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat kiemelt eseményeként került sor a Tudomány megrendelői című konferencia lebonyolítására november 5-én, a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A rendezvényen hazánkban működő nagyvállalatok vezetői próbálták megfogalmazni elvárásaikat az akadémiai szféra szereplői felé – sok esetben burkolt, máskor nyílt kritikát megfogalmazva a jelenlegi aktivitás, szemlélet kapcsán.

A megjelenteket Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntötte. Nyitóbeszédében kiemelte, hogy ez az első olyan alkalom, amikor a gazdasági élet szereplői nyilatkoznak arról, hogy miben látják a kutatás-fejlesztés szerepét, mit várnak az akadémiai szférától. Előadása jól jellemezte azt az uralkodó kutatói szemléletet, mely szerint az eredmény létrehozása az első lépés, s ezeknek az eredményeknek valahogyan el kell jutnia a vállalatokhoz, be kell épülni a mindennapi gyakorlatba.

A BOSCH magyarországi csoportját Javier González Pareja, a cég magyarországi igazgatója mutatta be. A cégcsoport hazánkban mintegy 8.500 főt foglalkoztat, s a Németországban található fejlesztő központ után a második legnagyobb kutatás-fejlesztési bázisa Magyarországon működik. 2012-ben világszerte 4.800 millió EUR-t, hazánkban 61 millió EUR-t költöttek fejlesztésre. Bár az előadó nyilván nem ezt kívánta demonstrálni, de a számok ragyogóan mutatják, hogy a külföldi tulajdonban lévő vállalatok a kutatás-fejlesztési tevékenységüket nem bízzák másokra. A BOSCH csoport a hazánkban található második legnagyobb fejlesztőbázisán a fejlesztési források mindössze 1,27%-át költötte el 2012-ben!

Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jövőbeni meghatározó szerepéről beszélt. Elmondta, hogy vállalatuknál kipróbált, aktuális és implementálható tudást keresnek. Előadásának fontos mondanivalója volt, hogy a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása maga is kutatási munka!

Az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója, Baji Csaba az MVM cégcsoport múltjának bemutatása kapcsán az energia ellátás történetét az innováció történetével tette azonossá. Kiemelte, hogy a cégcsoport életében az egyes kutatások mindig adott feladatok gyakorlati megvalósítására irányultak. Az új innovatív lehetőségeik között a forrásportfólió versenyképességét, a megújuló energia portfólió bővítését, az új üzleti területeket, valamint az új lehetőségeket (okos mérés, okos hálózatok, fogyasztói igények személyre szabása, e-mobilitás, stb.) említette.

A konferencián rendkívül érdekes, a cégbemutatók sorát megtörő előadást tartott Búvár Géza, a KITE Zrt. vezérigazgatója, aki a kutatókkal szembeni elvárásokról, a kutatás-fejlesztés vállalati megítéléséről beszélt. Kifejtette, hogy a célzott kutatások során természetszerűleg létezik közvetlen kutatási- és gazdasági cél, de a végső célt mindig a gazdasági hasznosíthatóság kell jelentse. Ha nem ez integrálja az egyes kutatási célokat, részcélokat, akkor azok önmagukban nem lesznek sikeresnek nevezhetők. Fontos feladatnak nevezte a célzott kutatások marketing szempontjainak érvényre jutását is, hiszen ennek során valójában a kutatási eredményeket kell megismertetni a fogyasztókkal annak érdekében, hogy az újonnan kifejlesztett terméket válasszák.

Szombathelyi Zsolt, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatója elmondta, hogy a gyógyszeriparban a kutatás-fejlesztés eredményessége folyamatosan csökken, azaz egyre kevesebb termék fejleszthető ki adott összegű ráfordítással. Ennek oka egyrészt az, hogy az alacsonyan függő gyümölcsök learatása nagyrészt már megtörtént, de az adminisztratív terhek és szabályozók számának növekedése is ebbe az irányba hat. A kutatás-fejlesztési együttműködéseiket jellemezve ismertette, hogy 789 kutatási szerződésükből 89-et az Akadémia kutatóintézeteivel kötöttek meg, amely az 5.433 millió Ft kutatás-fejlesztési ráfordításból 836 millió Ft-ot tett ki. Az egyetemekkel és a vállalatokkal jelentősebb volumenben működtek együtt kutatás-fejlesztési kérdésekben. Megoldandó feladatnak nevezte az oktatás helyzetét, amelybe nem csak a tételes tudás, de az akarat, elszántság, motiváció is beleszámít. A jövőbeni feladatok között ráirányította a figyelmet az egyetemi/akadémiai kutatás általános helyzetére, a kölcsönös bizalom helyreállítására. Fontos üzenete volt az kutatói szféra felé, hogy nem lehet kizárólagos cél a publikációk megjelentetése.

A MOL Nyrt. képviseletében Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató tette fel a kérdést: mit várunk a tudósoktól? Válaszában három dolgot nevezett meg a tudomány képviselői számára, ezek a tudás, az elitképzés és az utánpótlás. Előadásának egyik nagyon fontos mondata volt, mely szerint „a magyar tudósok nem ülhetnek fellegvárban és nem gondolhatják, hogy versenyen kívül vannak”. Kitért arra is, hogy a természettudományi tárgyak aránya a jelenlegi oktatási szerkezeten belül olyan strukturális hiba, melyet orvosolni kellene. Súlyos gondot lát a szakember utánpótlásban, amely nem csak a vállalatok, de a tudományos intézetek számára is problémát jelent.

A meghívott előadók többsége fokozottabb aktivitást várna az akadémiai szféra részéről az alkalmazott kutatások, kísérleti fejlesztések terén. Megfogalmazták továbbá azt is, hogy nem lehet a tudomány kizárólagos célja a publikációk megírása. Ha az akadémiai kutatók nem képesek figyelembe venni a gazdasági célokat, a vállalatok igényeit, akkor a megszülető tudományos eredmények nem járulnak hozzá a gazdasági fejlődéshez, ami végső soron a tudomány és az oktatás finanszírozási problémáihoz, Magyarország leszakadásához vezet.

Dr. Kovács Zoltán

Írjon nekünk

Ön mit gondol?

Vélemény, hozzászólás?

© Készítette - Direct Line - Bemind Kft.
csik