2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról
1. § (1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (a továbbiakban: Alap) a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító és kizárólag ezt a célt szolgáló, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerinti elkülönített állami pénzalap.
(2) Az Alap rendeltetése az, hogy kiszámítható és biztos forrást jelentsen a magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására, tegye lehetővé a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló kutatás és fejlesztés erősítését, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását, az innovációs infrastruktúra és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységek fejlesztését.
Az Alapban költségvetési és államháztartáson kívüli források egyesítése valósul meg. Ez az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerint elkülönített állami pénzalap formájában lehetséges.

2. § Az Alap tárgyévi forrásai: a) a 3. §-ban meghatározott gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék
3. § (1) E törvény hatálya alá tartozik a belföldi székhelyű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság.
3. § (2) Nem tartozik e törvény hatálya alá a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (2)-(3) bekezdése szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság.(…)
4. § (1) A járulék alapja a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény 39. § (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap.
(2) A járulék mértéke (a továbbiakban: a járulék éves bruttó összege) az (1) bekezdés szerinti vetítési alap 14. §-ban meghatározott százaléka.
(3) A járulék éves bruttó összegéből – e törvényben meghatározott körben és mértékig – levonható a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatásfejlesztési tevékenység közvetlen költsége, valamint a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége. A levonható költségeket mind a saját szervezetben végzett, mind a vásárolt kutatás-fejlesztés esetében csökkenteni kell a levonásnál figyelembe vett költségek fedezetéül szolgáló, az államháztartás valamely alrendszeréből nyújtott támogatással.

12. § E törvény alkalmazásában
a.) alapkutatás: az általános tudományos és technikai tudásanyag bővítése, amely nem kapcsolódik ipari vagy kereskedelmi célkitűzéshez,
b.) kutatás-fejlesztés: az alapkutatás, ipari vagy alkalmazott kutatás, valamint kísérleti (pre-kompetitív) fejlesztés,
c.) ipari vagy alkalmazott kutatás: új tudásanyag megszerzésére irányuló kutatás, amelynek célja, hogy az így megszerzett tudásanyag felhasználható legyen új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, illetve jelentős javulást eredményezzen a már meglévő termékekben, eljárásokban vagy szolgáltatásokban,
d.) kísérleti (pre-kompetitív) fejlesztés: az alkalmazott kutatás eredményének tervekbe foglalása, azaz új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások, szolgáltatások tervezése (idetartozik a kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípus elkészítése is). Nem minősül kísérleti fejlesztésnek a termékeken, termelési eljárásokban, folyamatokban, létező szolgáltatásokon végzett rutinszerű változtatás, még ha az az adott termék, eljárás, folyamat vagy szolgáltatás fejlődését is eredményezi,
e.) technológiai innováció: minden olyan tudományos, műszaki, szervezeti, pénzügyi és kereskedelmi jellegű tevékenység, beleértve az új ismeretanyagba történő befektetéseket is, amely ténylegesen vagy szándék szerint műszakilag új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások és szolgáltatások megvalósításához vezet. A technológiai innováció fogalmának meghatározása az OECD módszertani kiadványán (Frascati kézikönyv) alapul. A definíció értelmezéséhez figyelembe kell venni, hogy technológiai innovációnak minősül a biotechnológiai, kémiai, élettani kutatások eredményeképpen létrejövő ténylegesen vagy szándék szerint új vagy továbbfejlesztett termék, eljárás és szolgáltatás is.
f.) TéT: tudomány- és technológiapolitika.
14. § (1) A járulék éves bruttó összege a 4. § (1) bekezdésében meghatározott vetítési alap
a.) 0,2 százaléka 2004-ben,
b.) 0,25 százaléka 2005-ben,
c.) 0,3 százaléka 2006-tól.

A kutatás-fejlesztés, valamint a technológiai innováció finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében a 2004. évtől innovációs járulékot kell fizetni, amely kötelezettség részletes szabályairól a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: Atv.) rendelkezik.
Innovációs járulékfizetési kötelezettség terheli – az Atv. 3. §-ának (2)–(3) bekezdésében foglalt kivétellel – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó belföldi székhelyű gazdasági társaságot, vagyis

• a közkereseti társaságot,
• a betéti társaságot,
• a részvénytársaságot,
• a korlátolt felelősségű társaságot és
• a közös vállalatot.

A szabályozás alapján nem járulék-kötelezett:
a nem gazdasági társaság, vagyis amely gazdálkodó nem a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján létesült; így például a közhasznú társaság, a szövetkezet, az egyesülés, az erdőbirtokossági társulat, a vízgazdálkodási társulat, a fióktelep, a nonprofit szervezet;
az üzleti évben nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény mellékletében foglaltak szerint (bevételi nyilvántartást) vezető betéti társaság, közkereseti társaság;
a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kk. tv.) 3. §-ának (2)–(3) bekezdése szerint az üzleti év első napján kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság (A 2007. január 1-jei besoroláshoz az utolsó elfogadott, általános esetben a 2005. évi beszámoló adatainak figyelembevétele szükséges.);
a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága;
a Magyar Nemzeti Bank, az ÁPV Zrt. és a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság.
Az innovációs járulék alapja azonos a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény 39. § (1) bekezdése alapján meghatározott összeggel. E szerint a járulék alapja az alábbi módon számítandó:

• nettó árbevétel
• eladott áruk beszerzési értéke
• közvetített szolgáltatások értéke
• anyagköltség

Mentes az adóalapnak az a része – legfeljebb azonban az adóalap 90 %-a –, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli. Az így meghatározott vetítési alap és a járulék mértékének szorzata szerinti összeg a járulék éves bruttó összege. A járulék mértéke 0,3 százalék.
Az innovációs járulék-kötelezettség megállapításához a kötelezettnek ki kell számítania a járulék éves nettó összegét, amely a járulék éves bruttó összegének és a kötelezettségcsökkentő tételek éves összegének a különbözete.
A járulék éves nettó összegének megállapításához a járulék éves bruttó összegéből levonható:

• a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége,
• a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége,
• a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége.

A levonható költségeket, – bármely előző esetben – csökkenteni kell a levonásnál figyelembe vett költségek fedezetéül szolgáló, az államháztartás valamely alrendszeréből nyújtott támogatás összegével.
Mindig a vetítési alap szerinti adóévhez kapcsolódó tételek vonhatók le.
A járulék-kötelezettséget az előlegfizetés rendszerében kell teljesíteni; a járulékelőlegek összegét be kell vallani. Az előlegfizetési időszakok háromhavonkénti időtartamot jelentenek.
A járulékelőlegeket egységesen, minden adóévi negyedévet – minden harmadik hónapot – követő hó 20. napjáig kell megfizetni.
A járulékelőlegek bevallása eltérő módon történik az üzleti évben első ízben kötelezetté váló, a járulékfizetésre folyamatosan kötelezett, valamint az átalakulással létrejött jogutód társaság esetében.

Az üzleti évben első ízben kötelezetté váló adózók esetében – ideértve az Atv. hatálya alá (ismételten) visszakerülő adózókat is – az eljárás menete a következő:

• az üzleti év első és a második negyedévére vonatkozóan a járulékelőleg a járulék várható éves nettó összegének időarányos (1/4 – 1/4-ed) része. Az első két negyedévre vonatkozó előleg bevallási kötelezettséget az adott negyedévet követő hó 20. napjáig (általános esetben 2007. április 20-ig és 2007. július 20-ig) a 0701 számú bevallás benyújtásával teljesíti a kötelezett.
• az üzleti év második negyedévét követő 12 hónapos (négy negyedéves) időszakra vonatkozóan a járulékelőleg az üzleti évet megelőző év adatai alapján számított járulék éves nettó összegének egynegyede. Amennyiben a megelőző év időtartama 12 hónapnál rövidebb volt, úgy az előleg megállapításához az adatokat évesíteni szükséges. Erre a négy negyedévre vonatkozóan az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig (általános esetben 2007. május 31-ig) a 0749 számú bevallás benyújtásával kell az előleg bevallást teljesíteni.

A járulékfizetési kötelezettség folyamatos fennállása esetén a járulékelőleg az adóévet megelőző adóév fizetendő járulékának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt, illetve minden más esetben az adóévet megelőző adóév fizetendő járulékának a működés naptári napjai alapján évesített összege.
A járulékelőleg bevallását a kötelezettnek az éves járulékbevallással egyidejűleg, a 07490 számú bevallás keretében kell teljesítenie. A járulékbevallás határideje az adóévet követő adóév 5. hónapjának utolsó napja (általános esetben 2008. május 31.). Az adózók a tényleges járulékfizetési kötelezettség és az annak teljesítésére befizetett járulékelőlegek különbözetét ezen időpontig kötelesek megfizetni, illetve – többletfizetés esetén – ettől a naptól jogosultak visszaigényelni. Az előlegeket a járulékbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos (általános esetben 2008. július 1-je és 2009. június 30-a közötti) időszakra kell bevallani. Az éves szinten számított járulékelőleg egynegyedét a negyedévek harmadik hónapjaira vonatkozóan kell a bevallásban szerepeltetni. Nem lehet járulékelőleget bevallani arra a negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre a kötelezett már vallott be járulékelőleget.

Az átalakulással létrejött jogutód társaság, amennyiben az üzleti év első napján – vagyis az átalakulás napját követő napon – járulékfizetésre kötelezett (besorolása alapján nem mikro-, vagy kisvállalkozás), köteles az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogelőd által bevallott járulékelőlegből számított járulékelőleget bevallani. A jogutód társaság e kötelezettségét a 07491 számú bevallás benyújtásával teljesíti.
A jogelőd(ök) által bevallott járulékelőleg hiányában – ha a jogelőd nem volt előleg fizetésére kötelezett, vagy ha az átalakulás megelőzi az előlegbevallási kötelezettség időpontját – a jogutódnak nincs bevallási kötelezettsége, akkor sem, ha egyébként járulékot kellene fizetnie.
A kötelezettnél – az átalakulás formájától függően – az innovációs járulékelőleg megállapítása a következő módon történik:
Az egyik szervezeti formából másik szervezeti formába átalakuló adózónál a járulékelőleg összege azonos a jogelőd járulékelőlegével (egyező bevallás).
Beolvadás és összeolvadás esetén a jogutód kötelezettségéhez hozzá kell adni a jogelődök kötelezettségeit, illetve a jogutód kötelezettsége a jogelődök kötelezettségeinek összege (összesített bevallás).
Szétválás (különválás) esetén az adózók döntése szerinti megosztásban kell a jogutódoknak a járulékelőleg-kötelezettséget bevallaniuk (megosztott bevallás).
Kiválás esetén a kiváló társaságoknak kell a jogutódokra vonatkozó előírásokat alkalmaznia (megosztott bevallás). Kiválásnál a továbbműködő társaság jogutódnak is minősül.
A járulékelőlegeket a bevallás esedékességének időpontjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig terjedő időszakra kell – a bevallott összegben – megfizetni. A megszűnő, illetve átalakulás során megszűnő társaságnak előleget nem kell bevallania, de járulék bevallási kötelezettségét teljesítenie kell. E kötelezettségnek a havi, illetve évközi bevallásra kötelezett adózók a 0701 számú, illetve az éves bevallásra kötelezett adózók a 0703 számú bevallás benyújtásával tesznek eleget.