Felkészülés a gyakorlatorientált képzésre
A sajtóban egyre gyakrabban hallani a duális képzés kifejezését, amit sokan a gyakorlatorientált képzés szinonimájaként használnak. Márpedig a két fogalom metszetében sokkal kevesebb az egyezőség, mint a különbség.
A duális képzés kifejezés a szakiskolai oktatással összefüggésben régóta használatos:
„Duális képzés alatt olyan képzési formát értünk, melynek keretében az elméleti képzés szakiskolákban, a gyakorlati képzés pedig üzemekben, vállalatoknál történik. Az üzem és az iskola kiegészíti egymást. Az iskolákban az általános műveltséget és a szakelméleti ismereteket közvetítő tárgyak oktatása folyik, a gyakorlati (üzemi) képzésben pedig a szakmai képességek fejlesztésén van a hangsúly. Az iskola és az üzem célja egy magasan képzett szakembergárda létrehozása, valamint az általános és szakmai műveltség helyes arányának kialakítása korszerű és modern ismeretanyag elsajátításával.”
Forrás: Szabó Gábor: A duális képzés rendszere és a projekt orientált képzés kapcsolata
Kandó Kálmán Műszaki Főiskola
Ennek a felsőoktatásra való kiterjesztése és aktualizálása tökéletes definíciót eredményez.
Noha a felsőoktatási stratégiában nevesített duális képzés bevezetését valóban úttörő jelentőségűnek tekinthetjük, a gyakorlatorientált képzés minden feltétele ettől azonban automatikusan nem teremtődik meg. A gyakorlati orientációra való törekvés ugyanis nem hagyja érintetlenül az elméleti képzést sem, s fordítva: a vállalatnál folyó gyakorlati képzés sem hagyhatja figyelmen kívül az elméleti hátteret.
A gyakorlatorientált képzésnek nincs egy mindenki által elfogadott, szabatosan megfogalmazott definíciója, azonban a szóösszetételből mégis jól levezethető a tartalma. A jelenleg megtapasztalt hiányosságokból fakadóan sokkal könnyebb tehát azt megmondani, hogy mit kellene már egészen kis kortól az oktatásban és a nevelésben pótolni. A kérdéskört egészen jól kibontja az „Úton a gyakorlatorientált felsőoktatás felé?” címmel nemrégiben készült Fehér könyv.
A hallgatók körében végzett felmérések is egyre gyakrabban teszik szóvá a gyakorlati orientáció hiányát. A gyakorlati orientáció szerepe az oktatásban nem egyszerűen csak annyit jelent, hogy több tantermi és laboratóriumi gyakorlatot kellene tartani, hanem az elméleti órákon is több konkrét alkalmazási példa bemutatására volna szükség.
A mérnöki szakma az orvosihoz hasonlóan gyakorlatigényes. Az orvosi egyetemek ősidők óta duális képzést folytatnak. Nem lehet a világon sehol valaki úgy orvos, hogy a szakmája alapvető gyakorlati ismereteivel ne rendelkezne. Nem is érthető éppen ezért az, hogy a mérnöki szakmaterületen miért kellene megelégedni a gyakorlati ismereteket nélkülöző, egyre inkább elméletivé váló tudással.
A gazdagabb országok egyetemein is romlott ugyan a gyakorlati orientáció az elmúlt 20 évben, azonban e hiányosságok felfedezése után erőteljes korrekciók kezdődtek el. Magyarországon talán még nagyobb a szükség a fordulatra, mert az eltávolodás mértéke is nagyobb.
Cégünk egyik fontos küldetésének tekinti azt, hogy a hazai mérnökképzésben jelentősen megnövekedett teret kaphasson a gyakorlati képzés. Ennek érdekében a BME kihelyezett laboratóriumát hozta létre azzal a céllal, hogy az általa művelt szakmaterületeken országos igényeket kiszolgálni képes gyakorlati képzőhelyet alakítson ki.
A meglévő infrastruktúra és személyi állományunk az elmúlt években részben kutatás-fejlesztési projekteket bonyolított le viszonylag nagy számban, részben pedig ipari megrendelői igényeknek való megfelelés területein bizonyította alkalmasságát. Karitatív jelleggel több olyan felsőoktatási projektet menedzseltünk az elmúlt években, amelyeknek köszönhetően sok tapasztalatra, hazai és külföldi kapcsolatra tehettünk szert.
A külföldi egyetemi és kutatóintézeti kapcsolataink örvendetes módon nagyon megértőek azon törekvésünkkel, hogy a Direct-Line Kft. telephelyén található kihelyezett BME labor kiemelkedő szerepet kíván vállalni haza mérnökképzés gyakorlati orientációjának a javításában. Nemrégiben érkeztek be például a Müncheni Műszaki egyetemről azok az oktatási céllal készült hajtómű modellek, amelyek eddig az ottani képzés szolgálatában álltak.
A müncheni Műszaki egyetem egyik ajándéka a laboratórium számára
Bízom abban, hogy egyre több felelősen gondolkodó szakember ismeri fel azt, hogy a magyar gazdaság fejlesztése magas színvonalú, a mainál kiterjedtebb gyakorlati ismeretekkel is rendelkező szakembereket igényel. A magunk részéről ebben szeretnénk partnerei lenni valamennyi hazai gépészmérnököt képző intézménynek.


Írjon nekünk
Ön mit gondol?