Szerző:

Elektromobilitás

Magyar cégek a német e-jármű programban, Megújuló energiák az eletromobilitásban, Magyar vállalkozások lehetőségei Észak-Rajna Vestfáliában címekkel és alcímekkel rendezett konferencián volt alkalmunk részt venni, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium Szemere utca 6. alatti Dísztermében rendeztek meg. Az előadásokból számos tanulságos információ jutott el a hallgatósághoz, s vélhetően az előadók is sok újdonságot tudhattak meg egymástól.

A konferenciát Vápár József, az Essenben székelő képviselet gazdasági osztályának vezetője nyitotta meg, aki a német-magyar együttműködés, s azon belül is Észak-Rajna Vestfáliával való kereskedelem főbb számaival ismertette meg a hallgatóságot. Emellett szóba kerültek mindazok a lehetőségek, amelyeket a meghívott előadók fejtettek ki bővebben.

A HITA szerepéről Spányi Péter tartott előadást, amelyből többek között azt is megtudhattuk, hogy viszonylag bőséges keret áll az idén is rendelkezésre hazai termékek, fejlesztési eredmények külföldön való bemutatására. Cégünk az elhangzott biztatásnak engedve biztosan tesz egy kísérletet arra, hogy legújabb fejlesztési eredményeinek ismertetőjét a Hivatal illetései részére megküldje azzal a kéréssel, hogy tegyenek javaslatot és ajánlást a külföldön való értékesítésük beindítására, illetve annak kiterjesztésére.

Friedrich W. Wagner előadásokból megtudhattunk, hogy a Német Gazdasági Minisztérium megítélése szerint a német gazdaság azért vészelte át jól, s tartja magát ma is a világgazdasági válság közepette, mert a gyártás és szolgáltatás aránya nem borult fel olyan mértékben, mint a többi, ma súlyos gondokkal küzdő országban. Az autóiparban mind Németország szerte, mind pedig Észak-Rajna Vestfáliában jelentős többletkapacitások vannak.

Jászay Tamás előadásából a sok konkrét tényből levezethetően megtudhattuk, hogy hazánkban az elektromobilitás területén vannak ugyan látható jelei a fejlődésnek, de sok tennivaló van még annak érdekében, hogy az energia tárolás, a járműtechnológia és az ezt kiszolgálni képes infrastruktúra kérdéskörökben jobban bekapcsolódhassunk a nemzetközi kutatási folyamatokba, s nálunk is elindulhasson a felzárkózás. Bár itt kell megjegyezzem, hogy nem mindenben érdemes a fejlett világhoz felzárkózni, mert nem tekinthető feltétlen követendő példának az, hogy egy átlagos termék 2500 km-t utazik, mielőtt a végfelhasználóhoz jut. Nyilvánvalóan egy-egy ilyen átlagszám mögött szélsőséges példák is találhatók, de az kétségtelen tény, hogy nagyon sok felesleges logisztikai költség, s ezzel együtt felesleges energia fogyasztás is terheli a termelést és forgalmazást.

Klaus-Peter Dietzel előadásából több érdekes megállapítást is érdemes kiemelni, Egyrészt Németország eldöntötte azt, hogy az atomenergia területéről 2020-ig teljes mértékben kivonul, valamennyi erőművét erre az időpontra leállítja. Ugyanakkor pedig egy meglehetősen ambiciózus terv keretében a napenergia és a szélenergia hasznosításával állítja elő a kieső és a növekvő igényekhez igazodó energiát. Ehhez szabták a törvényi szabályozást is. Örömmel hallottuk, hogy mindazon fejlesztők és gyártók, amelyek minden korábbinál jobb hatásfokú rendszereket képesek a piacra hozni, biztos megélhetésük lesz. A legolcsóbb energia az ugyanis, amit elő sem kell állítani. A konferencia szünetében ezért örömmel vettem fel a kapcsolatot az RWE képviselőjével, s mutattam be röviden az ezt a követelményt teljesítő fejlesztési eredményeinket, közte is első helyen a gördülő elemes hajtást. Ennek a fejlesztésünknek annál is inkább nagy jelentősége lehet a szélenergia hasznosítás területén, mert nem csak számos új erőművet kívánnak legyártani, hanem a ma 10-15 éves berendezések is már cserére szorulnak.

Az elektromos autók fejlesztésével még nagyon az elején tartunk, s a fejlesztésnek magának is csak akkor van érte, ha az általuk felhasznált energiát megújuló forrásokból lehet biztosítani.

A szünetet követően Dr. Cséfalvay államtitkár előadásában az éppen készülő innovációs stratégia legfontosabb elemeit ismertette a résztvevőkkel. Miután ennek a stratégiának a társadalmi konzultációja éppen a napokban zajlik, így heteken belül elkészülhet a kormány elé kerülő változat.

A Lehetőségek és kihívások címmel dr. Lothar Schneider, klasztermenedzser által megtartott előadásából megtudhattuk, hogy Németországban és Észak-Rajna Vestfália tartományban egymással jól együttműködő klaszterek vannak, amelyek magyar mértékkel számolva óriási fejlesztési pénzeket felhasználva dolgoznak az elektromobilitás programján is, amelyhez magyarországi szereplők csatlakozását is várják.

Az utolsó előadást E-járművek fejlesztése Magyarországon címmel Kabács Zoltán, klasztermenedzser, Magyar Járműfejlesztési Klaszter képviseletében tartotta meg. Jó érzés volt hallani, hogy az elektromos autók területén hazánknak sem a XX. századelőn, sem pedig a jelen korban nincs miért szégyenkeznie. A mai napig is vannak olyan jelentősnek tekinthető fejlesztések, amelyek jó alapot biztosítanak abba a programba való bekapcsolódásra, amelynek érdekében a konferencia megszerveződött.

A magam nevében azt tudom egy ilyen kikapcsolódás számba menő félnapos program tanulságaként levonni, hogy a világ minden részén a fenntarthatóság követelményei miatt szinte ugyanazokkal a problémákkal küzdenek. Hazánknak a helyzete ugyan nem tekinthető jónak ezen a területen sem, de a meglévő esélyekkel óriási hiba lenne nem élni. A meglévő adottságaink alapján nem csupán a beszállítói és kiszolgálói szerepet kellene megcéloznunk, hanem ma még talán itt volna a lehetőség a fejlesztésben és a gyártásban is az egyenrangú partneri viszonyt feltételező együttműködésre.

Szerző:

dr. Reith János

Írjon nekünk

Ön mit gondol?

Vélemény, hozzászólás?

© Készítette - Direct Line - Bemind Kft.
csik