Szerző:

Vasúti töltőállomások hatósági engedélyezési folyamata

Cégünk a vasúti-, közúti-, és folyami töltőállomások berendezéseinek a tervezése és gyártása során kényszerűen megismerte mindazokat a követelményeket, amelyek teljesítése elengedhetetlen feltétele a működés hatósági engedélyezésének. A zöldmezős beruházások, és a lényeges változásokat eredményező fejlesztések esetében több lépcsőben kell megkérni az engedélyeket. Az elfogadott tervek alapján kezdhető meg a beruházás, vagy az átalakítás, majd pedig ezek befejeződése után a használatbavétel előtt ismételten meg kell kérni a szükséges hatósági engedélyeket.

Az alábbi írásban igyekszünk röviden összefoglalni azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyeket ismernie kell annak, aki egy ilyen eljárást végig kíván vinni. Itt kell felhívjuk a figyelmet arra, hogy cégünk ma már szolgáltatásként vállalja azt, hogy megbízás esetén ezt a korántsem egyszerű eljárást lefolytatja, a hozzá szükséges dokumentációkat előállítja, a szakértői megbízásokat kiadja, s az ezek nyomán keletkező szakértői véleményeket, eljárásokról készülő jegyzőkönyveket rendszerezett formában a hatóság felé benyújtja.

Jelen írásunkban a vasúti töltőállomások vasúti hatóság engedélyeztetési eljárását ismertetjük részletesebben.

Illusztrációként lássunk egy konkrét példát arra, hogy a törvényben szabályozott követelmények mellett és azzal összhangban, milyen mellékleteket tartalmazott a legutolsó használatbavételi engedélyezési folyamathoz készült dokumentáció:

  1. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. által kiállított tanúsítvány
  2. Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság által kiadott előzetes szakhatósági állásfoglalás
  3. Elvégzett munkáról kiállított teljesítés igazolások
  4. Töltő-, lefejtőállomáshoz működéséhez szükséges üzemeltetési és karbantartási utasítás meglétét igazoló nyilatkozat
  5. Lezárt és kiértékelt próbaüzemi naplók
  6. Nyilatkozat a hatósági előírások megtartásáról
  7. Tervdokumentáció az üzemeltető általi záradékolással
  8. Kivitelezésnek (megépített, átalakított állapotnak) megfelelő, „kivitellel egyezik” záradékkal ellátott, a kivitelező, a műszaki ellenőr és a vasút üzemeltetője által záradékolt megvalósulási dokumentáció
  9. Meghatalmazás
  10. Közlekedési műszaki szakértői vélemény (rátolás elleni védelme tárgyában)
  11. Illetékbefizetést igazoló banki átutalási bizonylat

Az engedély maga pedig azért tudott rövid idő alatt megszületni, mert a benyújtása előtt az általunk alább javasolt teljeskörűségre való törekvés követelményéből nem engedtünk.

A következőkben vasúti építmények engedélyeztetését tárgyaljuk általánosan, tájékoztató jelleggel.

A vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak a részletes szabályait a 289/2012. (X.11.) Korm. rendelet foglalja össze.
A jogszabály 4. §-a a vasúti építményre vonatkozó vasúti közlekedési hatósági eljárások során kiadható műszaki engedélyek (a továbbiakban: vasúti hatósági engedély) fajtáit különbözteti meg az alábbiak szerint:

  • a) feltétfüzet alkalmazási engedély,
  • b) elvi építési engedély,
  • c) vasút építési engedély,
  • d) átalakítási, korszerűsítési engedély,
  • e) használatbavételi engedély,
  • f) ideiglenes használatbavételi engedély,
  • g) fennmaradási engedély,
  • h) megszüntetési vagy bontási engedély,
  • i) üzemszünet engedély,
  • j) eltérési engedély.

Itt kell megemlíteni az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (ÁKR tv.) is, amely úgynevezett szubszidiárius jogszabályként a törvény hatályát és alapelveit rögzíti.

Az egyes hatósági eljárások törvény által szabályozott időtartama 60 nap, de az eljárás során 6 hónapra halasztást lehet kérni. A hatóság által megadott engedély időkorláttal rendelkezik, így például a használatbavételi engedély 10 évig lehet érvényes.

Az engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentumok tartalmi követelményeit a 289/2012. (X.11.) Korm. rendelet 1. melléklete sorolja fel építmény fajtánként.

Hasonlóképpen sorolja fel a használatba vételi eljáráshoz szükséges dokumentumok tartalmi követelményeit a hivatkozott Korm. rendelet 2. melléklete ugyancsak építmény fajtánként.

A benyújtandó dokumentációt minden esetben érdemes teljes egészében elkészíteni, mivel az ÁKR Tv. rövid ügyintézési határidőt állapít meg, így az esetleges hiánypótlásra szűk határidők maradnak. A teljeskörű dokumentáció egyidejű benyújtása azt jelenti, hogy valamennyi építményre vonatkozó független tanúsító szervezet tanúsításának is előzetesen meg kell történnie, aminek értelemszerűen idő- és költségvonzata is van.

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről a 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet gondoskodik, az ebben szabályozottaknak megfelelően történik tehát a szakhatóságok kijelölése.

Így példádul fontos szerepe van az illetékes Katasztrófavédelemnek, mivel a vasúti hatóság köteles őket szakhatóságként kirendelni. A szakhatósági álláspontot rövid idő alatt kellene tudni elkészíteni, így gyakran a hiánypótlásra már nem jut elegendő idő. Célszerű tehát a Katasztrófavédelmet az addig szükségszerűen elkészült iratokkal még a vasút hatósági eljárás megindítása előtt megkeresni, és az illetékességi körébe tartozó állásfoglalást megkérni. Így a Katasztrófavédelem szakhatósági állásfoglalásában esetlegesen megállapított hiányokat az ügyfél az engedélykérelem benyújtása előtt teljesítheti, ezzel pedig az eljárás teljes időtartama már lényegesen lerövidülhet, költségvonzata csökkenhet.

Az eljárás során elkészített tervrajzokat és műszaki leírásokat a tervezői jogosultság igazolásával együtt kell az eljárás megindítására utaló nyilatkozattal megküldeni a hatóságnak. A tervező köteles olyan szintű tervdokumentációt készíteni, amely világosan és ellentmondásmentesen írja le a műszaki tartalmat, s ez alapján a hatóság szakértője is határozott és egyértelmű állásfoglalást tud tenni.

A teljeskörű dokumentáció benyújtását követően a hatóság az eljárását megindítja.

Az általunk gyakran kivitelezett töltő-, lefejtőállomások esetében például az alábbi szempontok vizsgálatára szükséges bizonyító erejű dokumentumokat benyújtani. A helyi adottságok függvényében további dokumentumokra is szükség lehet, ugyanis számos más jogszabályi előírás figyelembevétele lehet indokolt.

Példa a szükséges bizonyító erejű dokumentumokra:

  • vasúti pálya használatbavételi engedélye
  • rátolás elleni védelem
  • töltőállomások berendezéseinek megfelelősége
  • érintésvédelmi-, tűzvédelmi-, villámvédelmi engedélyek megléte
  • tartály(ok) engedélyezése
  • térvilágítás megfelelősége
  • stb.

A hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet 4. számú melléklete szerint az Országos Vasúti Szabályzat rendelkezik még a kármentők kötelező elhelyezéséről, alkalmazásáról.

A közlekedési hatóság által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 72/2006. (IX. 29.) GKM rendelet határozza meg a fizetendő szolgáltatási díj összegét, melyet átutalással kell teljesíteni és az átutalásról szóló bizonylatot az iratokhoz csatolni kell.

Mint az a fenti rövid összefoglalásból is látszik, az engedélyezési folyamat lényegében kiterjed mindazon tervezési és kivitelezési lépésekre, amelyekre vonatkozóan különböző jogszabályi előírások vannak érvényben, s amelyeknek való megfelelőséget szakértői dokumentumokkal igazolni szükséges.

Írjon nekünk

Ön mit gondol?

Vélemény, hozzászólás?

© Készítette - Direct Line - Bemind Kft.
csik