A kutatás és fejlesztés olyan módszeresen folytatott alkotó munkát jelent, amely a meglévő ismeretanyag bővítésére szolgál, -beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról szerzett ismereteket is-, valamint arra, hogy ezt az ismeretanyagot új alkalmazások kidolgozására használjuk fel.
K+F kifejezés alatt háromféle tevékenységet értünk:

• alapkutatás

• alkalmazott kutatás

• kísérleti fejlesztés

Ha az elsődleges cél valamely termék vagy eljárás további műszaki fejlesztése akkor az a K+F meghatározás szerinti körbe tartozik. Ha azonban az adott termék, eljárás, vagy megközelítési mód már véglegesnek tekinthető, és célja már a piac bővítése, a termelést közvetlenül megelőző tervezés vagy a termelési, vagy ellenőrzési rendszer zökkenőmentes bevezetése, már nem K+F tevékenység.
K+F kifejezés továbbra sem egyértelmű, mert :

• prototípusok fejlesztése,

• próbaüzem,

• üzemszervezés,

• próbagyártás

szintén tartalmazhat K+F elemeket.

A K+F és a kapcsolódó tevékenységek elhatárolásának az az alapkritériuma, hogy a kérdéses K+F-ben fellelhető-e az újszerűség és valamely tudományos és/vagy műszaki bizonytalanság feloldásának számottevő eleme, azaz amikor valamely probléma megoldása nem azonnal nyilvánvaló egy olyan személy számára, aki az érintett területnek csak az alapvető tudományos ismeretanyagában és technikáiban jártas.
A) Melyek a projekt céljai?

B) Mi az, ami új és innovatív a projektben?

• Törekszik-e korábban ismeretlen jelenségek, struktúrák és összefüggések felderítésére?

• Felismerhető-e benne a meglévő ismeretanyag vagy technikák bármilyen újszerű alkalmazása?

• Rejlik-e benne jelentősebb esély arra, hogy eredményei több intézmény számára is a jelenségek, összefüggések és manipulatív érdekelvek új (szélesebb körű és mélyebb) megértését szolgálják?

• Várhatóan szabadalmaztathatók lesznek-e a kutatási eredmények?

C) Milyen jellegű és képzettségű személyek dolgoznak a projekten?

D) Milyen módszereket alkalmaznak?

E) Milyen program keretében finanszírozzák a projektet?

F) Várhatóan mennyire lesznek általánosak a projekt eredményei és megállapításai?

G) Lehet-e, hogy a projekt jellegénél fogva inkább más tudományos, műszaki vagy ipari tevékenységi körbe tartozik?

Néhány rövid, a szakirodalomból származó meghatározás:

„Az innováció, minden új jelenség bevezetését vagy magát az új jelenséget jelenti.”

„Innováció, a termelési tényezők új kombinációja.”

„Innováció alatt értendő egy ötlet átalakulása vagy a piacon bevezetett, új illetve korszerűsített termékké, vagy az iparban és kereskedelemben felhasznált új illetve továbbfejlesztett műveletté, vagy valamely társadalmi szolgáltatás újfajta megközelítése.”

„Az innováció technológia és/vagy kibocsátott termékek lényeges megújítása, vagy a vállalaton belüli szervezeti és érdekeltségi viszonyok lényeges átrendezése, vagy a termelési tényezőkön belüli lényeges átcsoportosítás, vagy az üzletpolitika érzékelhető megváltozása.”

„Az innováció megújulás a vállalkozásban.”

“…az innováció mindazon tudományos, műszaki, kereskedelmi és pénzügyi tevékenységek együttese, amelyek új feldolgozóipari termékek sikeres kifejlesztéséhez és értékesítéséhez, új termelési eljárások vagy berendezések hasznosításához, vagy valamely társadalmi szolgáltatás új megközelítésének bevezetéséhez szükséges. /A kutatás és fejlesztés csupán e tevékenységek egyike./”
forrás: OECD: Frascati Kézikönyv

A Kutatási és Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC törvény, a gazdasági társaságok azon részére, melyeknek az összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél több, illetve azon gazdasági társaságok számára, melyeknek ugyan az összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, de az éves nettó árbevételük vagy mérlegfőösszegük meghaladja a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget, járulékfizetési kötelezettséget ír elő. Ez az ún. „Innovációs járulék”, melyet a gazdasági társaságnak a Kutatási és Innovációs Alapba kell befizetnie. Befizetési kötelezettségét csökkentheti, ha költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezetektől és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott, kutatással – fejlesztéssel foglalkozó szervezetektől, ilyen tevékenységgel összefüggő szolgáltatásokat rendel meg.

Az innovációs járulék fizetési kötelezettség valójában olyan folyamatokat kívánt gerjeszteni a gazdaságban, amelyek a versenyszféra szereplőit a korábbinál innovatívabb, a saját fejlesztéseiket jobban szem előtt tartó magatartásra ösztönzi. A fizetésre kötelezett cégek dönthetnek, hogy befizetik a járulékot a költségvetés megfelelő alapjába, amelynek egy része az NKTH közreműködésével pályázati pénzek formájában újraosztásra kerül. De lehetőségük van arra is, hogy saját kutatás -fejlesztési céljaikat valósítsák meg belőle. A megrendelő egyrészt kijelöli, megrendeli a kutatás-fejlesztési szolgáltatást, másrészt felhasználja cége innovációs járulékát, így feltétlenül az elvárásai szerint bonyolítjuk le a kutatást. Ennek érdekében közvetlen kapcsolatba léphet a Direct-Line Kft.-vel, és a projekt egyes részleteit kidolgozó alvállalkozókkal is.

Fővállakozóink mindegyike garanciát vállal arra, hogy az általa felügyelt kutatás-fejlesztés valóban teljesít minden törvényi kritériumot, s így adottak a feltételek arra, hogy a befizetés helyett a megegyezés szerinti célra kerülhessen felhasználásra.

Cégünk jogosult kutatás-fejlesztési tevékenység végzésére, így mind az általa, mind pedig a fővállalkozók által kibocsátott számlák érdemi kutatás-fejlesztési tevékenységről szólnak. A konstrukció teljes mértékben megfelel a törvényi előírásoknak.

A szinergia fogalmát az értelmező kéziszótárak a következőképpen határozzák meg: “Több külön alany olyan tevékenysége, amelynek összhatása nagyobb, mint az egyének tevékenységének összege.”
A több megrendelő által finanszírozott projektek esetében a források megtöbbszöröződnek, így a végeredmény is vélhetően olyan értéket képvisel, ami az egyetlen megrendelő befektetésének sokszorosa. A szinergia érvényre jutásához az innovációs járulékkal egy közös fejlesztést is finanszírozhat, melyben több cég részvételével történik a kutatás, és végeztével jelentős piaci potenciállal rendelkező kutatási eredményekre tehet szert. A résztvevő vállalatok mindannyian megkapják felhasználásra a kutatás eredményeit, mely hosszabb távon sokkal több hasznot hoz cégének, mint egy-egy, önállóan végrehajtott kisebb K+F munka. Erre a legkézenfekvőbb olyan kutatási projektet megbízás jelleggel elindítani, ami a DIRECT-LINE által folytatott kutatás fejlesztési témákhoz kapcsolódik. Amennyiben valamely már futó témához való csatlakozás mellett dönt a Megbízó, abban az esetben a kifizetett összeg garantált megtérülési aránya akár több száz százalék is lehet.

Az elvégzett kutató – fejlesztő munka eredményének szerzői, továbbá minden hasznosítással kapcsolatos joga a Direct-Line Kft.-nél marad. Megrendelőt megilleti a munka során elkészült prototípus alkalmazás tetszőleges példányszámban használatának joga. A fejlesztés során született eredményeket a Megrendelő a fejlesztő jóváhagyásával üzleti célból felhasználhatja, azokra minden kiadványában, kiadott publikációjában hivatkozhat.